12.tétel - 1848-49-es szabadságharc

12.tétel

1848-49-es szabadságharc

Ø  1848.március 15. kitört a forradalmi hullám

·         Pesten

·         Pilvax kör vezetésével (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál)

Ø  utolsó rendi országgyűlés még működik – ide március 13-án indult el Kossuth egy felirati javaslattal, az alsó és felső táblának tett reformjavaslatokkal

Ø  V. Ferdinánd császár ezt azonban nem akarja aláírni

Ø  de Bécsben is kitör a forradalom, így elfogadja az új alkotmányos átalakulást

Ø  létrejön a felelős magyar kormány

·         miniszterelnök: Batthyány Lajos

·         további miniszterek:

§  Kossuth Lajos – pénzügy

§  Deák Ferenc – igazságügy

§  Széchenyi István – közmunka és közlekedés

§  Mészáros Lázár – hadügy

·         nincs külügyminiszter – átengedjük a birodalomnak - Eszterházy Pál tartja a kapcsolatot az udvarral

Ø  április 11.szentesítik a törvényeket – kialakul a Magyar Kormány

Ø  Áprilisi törvények

·         lényege: polgári átalakulás, minden feudális maradvány eltörlése, megteremteni a polgárosodás feltételeit

·         politikai cikkelyek – felelős magyar kormány kialakítása

§  nem a királynak, hanem a parlamentnek felelős

§  Pest-Budán működik

§  országgyűlés is itt tevékenykedik

§  népképviseletű lesz az országgyűlés

§  megszűnik a kétkamarás jelleg

§  cenzusos választójog alapján lehet szavazni a képviselőkre

§  kik választhatnak?

ú   ¼ telekkel rendelkező jobbágyok már szavazhatnak

ú  a szavazati jog nem vehető el (akkor se ha már nincs vagyona, ha korábban nemes volt)

ú  csak 18 évet betöltő férfiak (nők nem)

ú  értelmiségi cenzus (mérnökök, orvosok, tudósok…, akkor is ha nincs vagyonuk)

§  országgyűlés évente ülésezik

·         uralkodó jogai:

§  összehívhatja az országgyűlést

§  feloszlathatja, de csak akkor ha elszámolás van az előző évi költségekről

·         közteherviselés bevezetése

·         Magyarország + Erdély egyesülése (unió létrejötte)

·         sajtószabadság kimondása / cenzúra eltörlése

·         nemzeti őrsereg felállítása

·         jobbágyfelszabadítás ( de csak úrbérrendezés, kötelező örökváltság elve alapján)

·         minden jobbágyszolgáltatást, ami a telekkel kapcsolatos, eltörölnek (pl. dézsma, robot)

·         (későbbi országgyűlésen: nemzeti közbecsülés védpajzsa=állami kártalanítás)

Ø  a majorsági földbirtokok, közös szántóföldek és szőlőföldek kérdése azonban nem oldódik meg

Ø  1848. tavaszán kiírják a választásokat

·         újországgyűlés – volt ellenzékiek kerülnek be, a radikálisokat nem szavazzák be a parlamentbe

Ø  Magyarország és az udvar között elmérgesedik a helyzet – szeretnék visszaszerezni a hadügy és pénzügy miniszterét

Ø  de az udvar nem nyíltan támad ellenünk - nemzetiségieket lázít fel sikeresen

Ø  kollektív jogokat és területi autonómiát kérnek számon Kossuth új kormányán is

·          nem teljesítjük, az udvar mégis megígéri

Ø  szerbek, horvátok támadnak Jellasics  »Jelačić«  vezetésével

Ø  először kiképzetlen hadsereggel rendelkezünk

·         Móga János tábornok

·         Székesfehérvárnál próbálják megállítani Jellasicsot

Ø  1848. szeptember 29. Pákozdi csata

·         Jellasics veresége

·         J. Bécs felé menekül – az osztrák határig üldözzük, de nem lépjük át a határt

·         első magyar győzelem

Ø  II. Bécsi forradalom

·         október 6.

·         Magyarország megsegítése a cél (szimpátia)

·         uralkodó család elmenekül Olmütz (Csehország) felé

·         október végén leverik

·         magyarok átlépik a határt október 29-én – Schwechatnál magyar vereség

·         osztrák Windischgrätz legyőz minket – új fővezér lesz, ellentámadásba kezd

Ø  magyar kormány lemond (Battyhányi)

Ø  Kossuth vezetésével OHB=Országos Honvédelmi Bizottság

Ø  Magyarország meghátrál decemberig, mert Pest-Budát fenyegeti Windischgrätz

·         Windischgrätz elfoglalja Pest-Budát

Ø  Debrecen lesz az új központj az OHB-nak

·         Görgey Artúr feldunai hadtest – északi bányavárosok felé vonul el

·         új fővezér Dembiszky (lengyel) – Erdélyben harcol a román és osztrák csapatok ellen (januárra megtisztítása sikerül)

·         Alföldön is kialakul hadszíntér

Ø  haderők összevonása – Windischgrätz keleti előretörését akarják megállítani Szolnok előtt

Ø  Kápolnai ütközet február végén – ténylegesen nem aratnak győzelmet

Ø  uralkodóváltás a Habsburg birodalomban: Ferenc József az új uralkodó

·         de Magyarország nem fogadja el királynak

·         így Mo. nem a törvényes király ellen harcol (nincs felségárulás)

Ø  Ferenc József kiadja március elején az Olmützi alkotmányt

Ø  magyarok ellentámadásra készülnek – Kafka György dolgozza ki a tervet

·         Dicsőséges Tavaszi Hadjárat (áprilistől) – Windischgrätz bekerítése a cél, de végül kiszökik

Ø  nagy vita: Budát osztrák kézen hagyják e? De végül május végén elfoglalják Budát

Ø  április 14. Kossuth kiadja a Függetlenségi nyilatkozatot – Debrecen nagytemplom

Ø  Habsburg házat megfosztják a tróntól

Ø  Kossuth, mint kormányzó vezeti tovább az országot

·         békepártiak leszerelése

·         külpolitikai célja:  nagyhatalmak elismerjenek minket

Ø  Szemere Bertalan lesz az új miniszterelnök

Ø  Ferenc József I.Miklós cárhoz fordul szövetségért – Szent szövetség rendszere

·         osztrák                 +                   orosz

Hajnau vezetésével            Vaszilijevics tábornok vezetésével

Ø  Magyarország bukása

·         Erdélyben Segesvári csata

·         Temesvári ütközet: augusztus 9.

·         Világosi fegyverletétel: augusztus 13.