17.tétel
Felvilágosult
abszolutizmus Magyarországon (Mária Terézia és II. József)
Ø
Magyarország
a Habsburg birodalom részeként fejlődik, de önállóság jellemzi
Ø
a
Habsburgok figyelembe veszik a magyar törvényeket, jogokat
Ø
rendi
dualizmus ( rendek »országgyűlés, vármegyék« + uralkodó közösen uralkodik)
Ø
1722-23.
országgyűlésen elfogadják a nőági örökösödést = Pragmatica Sanctio
Ø
és
rendeződött a bécsi udvar és Magyarország viszonya
Ø
a
Habsburg uralkodónak esküt kell tennie a magyar törvények elfogadására
Ø
|
1740.
III. Károly halála – lánya Mária Terézia kerül trónra (1780-ig)
Ø
fia,
II. József 1790-ig
Felvilágosult
abszolutizmus
Ø
Közép-Kelet
Európában a három országban (Habsburg, Oroszo., Poroszo.) megindul egy
modernizációs kísérlet
Ø
az
uralkodók által és felülről végrehajtott reformokkal zajlik ez
Ø
Mária
Terézia
uralkodásakor háborúk
·
osztrák
örökösödési háború 1740-48.
·
7
éves háború 1756-1762.
Ø
Szilézia
birtoklása a kérdés
·
Szilézia
Európa egyik legfejlettebb ipari területe
·
poroszok
és osztrákok között zajlik
·
mindkettő
osztrák vereséggel végződik, így poroszoké lesz
Ø
a
sok háború miatt üres a kincstár
Ø
Mária
Terézia kísérletet tesz a nemesi adózás bevezetésére
·
visszautasítja
a nemesség, jogaikra hivatkozva
Ø
ehelyett
1754. kettős vámrendszer bevezetése (bevételpótlás céljából)
Ø
országot
két adó szempontjából oszthatjuk ketté:
·
külső
vámrendszer
§
birodalom
körül
§
merkantilista
elvek
§
magas
vám
·
belső
vám
§
örökös
tartományok és Magyarország között
§
nagyrészt
a nemesek szállítottak árut (így gyakorlatilag mégis megadóztatta őket)
Ø
Magyarország
számára megnyílt a piac – fellendült a mezőgazdaság
Ø
így
nemesek növelték a robotot és a majorsági földeket (főleg Dunántúlon)
Ø
agrárkonjunktúra:
igény a mezőgazdasági termékekre
Ø
emiatt
jobbágyok tiltakozó mozgalma 1760-as évek közepén
·
királynőhöz
fordultak
·
országgyűlés
Pozsonyban
·
nemesség
azonban visszautasít minden kompromisszumot
Ø
1767.
királyi rendelet: urbárium
·
lényege:
rögzíti a majorsági és a jobbágytelki állományt
·
megszabja
a jobbágyok kötelezettségeit 1 telek után az uralkodó, az állam, a földesúr és
az egyház felé
·
robot
1 telek után 104 gyalogrobot vagy 52 igás lehet maximum
Ø
a
jobbágyokat az adók miatt védte meg: a telek az adó alapja
Ø
adóalany
védelme = bevétel biztosítása az államnak
Ø
1777.
Ratio educationis = tanügyi reform ( nem tankötelezettség, de ennek alapja lesz
később)
Ø
halála
után fia, II. József követi a trónon 1780-90.
Ø
őt
tekintjük igazán felvilágosult uralkodónak
Ø
meg
se koronáztatja magát, hogy ne kelljen esküt tennie a magyar törvényekre
Ø
ezért
nevezzük kalapos királynak
Ø
célja
az egységes és erősen központosított Habsburg birodalom és a modernizálás
Ø
1781.
Türelmi rendelet
·
négy
bevett vallás szabadon gyakorolható (katolikus, evangélikus, református,
ortodox)
·
hivatalokat
is betölthetnek nem katolikus vallásúak is
Ø
1784.
Nyelvrendelet
·
német
nyelvet teszi kötelező államnyelvvé (eddig Magyarországon a latin volt, újra
csak 1844-ben lesz latin)
Ø
1785.
Jobbágyrendelet
·
„jobbágy”
nevet nem lehet többé használni
·
megszünteti
a röghöz kötést – szabad költözés jogát visszakapják a parasztok
·
paraszt/földművelő
ha kifizet mindent a földesurának, akkor a városba mehet, szakmát tanulhat és
ténylegesen felszabadul
Ø
be
akarja vezetni a nemesi adózást
·
ezért
Magyarországon népesség és vagyonfelmérés (innentől állnak rendelkezésre biztos
adatok)
Ø
felszámolja
a vármegyerendszert
Ø
új
közigazgatási jogok
Ø
1788-89-re
Magyarország a felkelés szélére sodródik a rendek elleni tiltakozások miatt „nevezetes tollvonás” esemény
1788-89-re
Magyarország a felkelés szélére sodródik a rendek elleni tiltakozások miatt „nevezetes tollvonás” esemény
Ø
1790-ben
visszavonja az összes rendeletét Bécsben, három kivételével
Ø
ekkor
volt a nagy forradalom Párizsban – félt, hogy ez következik be Magyarországon
is
A
felvilágosult abszolutizmus ténylegesen csak egy kísérlet volt, mert II. József
nem tudta tényleges megvalósítani az egységet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése