4.tétel - Dualizmus korának gazdasága

4.tétel

Dualizmus korának gazdasága

Ø  1867. Kiegyezés:

·         Magyarország és Habsburg Birodalom egymással megegyezett

·         Habsburgok egyenrangú félként tekintenek Magyarországra

·         létrejön egy dualista kétközpontú állam: Pest-Buda és Bécs a központok

·         innentől nevezzük Osztrák Magyar Monarchiának = OMM

·         lényege: a két ország a pénz-, had- és külügy témáját együtt intézi

§  ezekre közös minisztériumokat hoz létre

§  60-60 fő delegáció ellenőrzi őket mindkét kormányból

·         kvóta rendszer: gazdasági megállapodás 70-30% (Ausztria-Mo.) arányban írja elő a költségek fedezésére

·         új alkotmányos berendezkedés jön létre

·         minden szabadon áramlik a birodalmon belül (pénz/tőke, áru, munkaerő)

·         közös valuta a korona

Ø  csak külső vám az OMM körül, belső vámot eltörlik

Ø  jót tesz a magyar gazdaságnak

Ø  megindul a 80’-as évektől a 2.ipari forradalom, az első befejeződik

Ø  ehhez előfeltételek kellenek:

·         ki kell építeni az infrastruktúrát

·         utak, vasutak, folyók szabályozása

·         bankrendszert kell kiépíteni

Ø  vasút – Baross Gábor ( győri származású, vasminiszternek is hívják, közlekedési mérnök volt)

·         MÁV létrejön = állami vasút              egységes kezelése a vasutaknak

·         állam támogatást nyújt pl. kamatbiztosítási törvény (szavatolja a részvények értékét)

Ø  emiatt nehézipar is fejlődik – vaskohászat, acélgyártás, gépipar

Ø  bányászat is fellendül: szén és vasérc

Ø  Tisza szabályozása

·         lerövidítették, gyorsabbá tették, hogy alkalmas legyen a szállításra

·         kubikusok végezték a munkát (nem gépesített)

Ø  pénzintézetek száma is növekedésnek indult a tőkeigény miatt

Ø  osztrák-német tőke játszott nagy szerepet, kisebb részben angol és francia

Ø  a bankok 2/3-a külföldi eredetű, de később 2/3 lesz a magyar tulajdonú bankok száma

Ø  Gazdaság különböző ágazatai:

·         mezőgazdaság

§  Magyarország egy agrár ország

§  földművelés, búzatermesztés

§  van felvevőpiaca a magyar gabonának

§  ez agrárkonjunktúrát jelent

§  nem szorul az ország export piacok keresésére

·         feldolgozóipar

§  malomipar

§  gabona megőrlése – liszt

§  Magyarországon őrölték az összes búzát

·         földművelés

§  kukoricatermesztés megerősödik

§  kapásnövények megjelenése (dohány, cukorrépa, napraforgó) – ezek ipari alapanyagok

§  zöldség- és gyümölcstermesztés – Szabolcs: alma, Duna-Tisza Köze: gyümölcsök, Makó: hagyma                      specializálódtak a térségek

·         nagybirtokokon alkalmaztak gépesítést, de a paraszti birtokokon alacsony színvonalú külterjes gazdaság

·         jelentős a kézi erő használata, egyszerű mezőgazdasági eszközök használata ( de aratásnál a sarló helyett megjelenik a kasza)

·         állattenyésztés

§  régen rideg szarvasmarhatartás

§  megjelenik az istállózó tenyésztés, télen takarmány is

§  magyar tarka – tej, hús

§  francia és holland fajok is

Ø  Ipar:

·         ekkor épül ki

·         megjelenik a nehézipar, a bányászat fellendül

·         új iparvidékek alakultak ki: Észak-Magyarország, Felvidék, Miskolc, Kassa, erdélyi térségek

·         Dunántúlon gépipar fejlődése (Győr, Budapest)

·         új iparágak: vegyipar, elektromos ipar terjedése

·         Magyarország  jelentős találmányok megszületésének helyszíne

·         telefonközpont: Puskás Tivadar, autógyártás: Galamb János, villanymozdony: Kandó Kálmán, dinamó: Jedlik Ányos

·         járműipar (gépiparon belül) – vasúti kocsik, mozdonyok előállítása

·         textilipar nem fejlődik, mert Ausztria és Csehország látja el a birodalmat textillel (nem akarnak konkurenciát)

·         élelmiszeripar gyorsan fejlődik – cukor, olaj, malomipar

Ø  Budapest szerepe felértékelődik

·         legnagyobb gazdasági a szerep

·         1863-tól hívják Budapestnek (előtte Pest-Buda)

·         világváros lesz

Ø  Győr, Pécs is fejlődik

Ø  mindezt elősegíti az állami politika

Ø  támogatják a gyáralapítást illeték- és adókedvezményekkel = állami támogatás

A dualizmus időszaka Magyarország számára gazdasági szempontból óriási fellendülést hozott. Több, mint 100 éves lemaradásunkat sikerült behoznunk és agráripari országgá válnunk.