9.tétel - Bethlen István miniszterelnöksége és a konszolidáció

9.tétel

Bethlen István miniszterelnöksége és a konszolidáció

Ø  1918. vereséget szenvedünk, az OMM szétesik és létrejön az önálló Magyarország

Ø  a forradlmak és tanácsköztársaság után Horty lesz a kormányzó 1920. március 1-től 1944-ig

Ø  államforma: király nélküli királyság

Ø  Horty látja el az államfői feladatokat a király helyett

Ø  Teleki Pál bukása után Bethlen István lesz a miniszterelnök 1921-től

Ø  óriási feladatot vállal fel – a Trionon után meg kell oldani Magyarország helyzetét

Ø  konszolidáció időszaka = megnyugvás, új rendszer megszületése

Ø  politikai és gazdasági döntéseket kell hoznia a válság megoldásának érdekében

Politikai intézkedések

Ø  1921. Habsburg ház trónfosztása (IV. Károly többször vissza akar térni a trónra, ezt akadályozza meg)

Ø  szükség van innentől egy olyan pártra ami az erős kormánypárt szerepét betölti

·         új választási szabályok és egységes párt létrehozása

·         a győzelmet az új választási rendszerrel biztosítja

·         növeli a cenzust

·         csak középrétegek szavazhatnak (szegények nem)

·         vidéken bevezeti a nyílt szavazást, városban marad a titkos szavazás

Ø  szociáldemokrata párttal meg kell egyezni: Bethlen-Peyer paktum

·         ez biztosítja a szociáldemokrata párt szabad működését

·         de vannak megszorítások

§  állami hivatalokt nem szervezhetnek (posta, vasutas)

§  vidéken sem szervezkedhetnek

§  nm tarthatnak sztrájkokat, tüntetést

Ø  Nagyatádi-féle földreform

·         Nagyatási Szabó István volt a kisgazdapárt vezetője

·         célja a bázis/rendszer híveinek növelése

·         több száz birtokot osztanak szét (3-5 hold) – parasztok megnyerése

·         vitézi telek (20-30 hold): minden világháborús kitüntetést kaptak vagy forradalmat vertek le a nemzet szolgálatában. A „vitéz” előnevet viselhették tagjai

Ø  kétkamarás parlament újra megjelent  1927-től (alsó + felsőház is van)

Ø  kormányzati jogkörök emelése

Gazdaság

Ø  gazdaságban nagy válság van, mert a Trianon után az ország 2/3-át elcsatolták és a fele lakosságot is

Ø  kevés bevétel, lecsökkenek az állami bevételek is

Ø  először inflációs politika: koronát rontják ( OMM pénze) – ez bevétel a kormánynak

Ø  egy idő után annyira elértéktelenődik, hogy veszélyezteti a gazdaságot

Ø  le kell cserélni, de ehhez tőke kell

Ø  nem rendelkezünk tőkével és senki nem ad kölcsönt

Ø  1922. Népszövetség tagjává válunk – első lépés a nemzeti elszigeteltségből való kilépés felé

Ø  népszövetségi kölcsönért folyamodunk, majd 1924-ben megkapjuk – konszolidálódik a gazdaság

Ø  1927. pénzcsere: pengő

Ø  pénzt a gazdaság és az infrastuktúra fejlesztésére költjük (Hegyeshalom-Budapest vasútvonal villamosítása, oktatásfejlesztés-Klebensbergi oktatáspolitika)

Ø  gazdaság szerkezetén javítanak: gépipar és könnyűipar fejlesztése

Ø  tudományok fejlesztése

Ø  külföldi egyetemeken való tanulást is biztosít

Ø  Magyar Nemzeti Bank megalakulása

Külpolitikai helyzet

Ø  meg kell szilárdítani a Trianon után

·         Kisantant

·         összefog 3 ország (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Csehszlovákia)

·         Magyarország revíziójának megakadályozása a céljuk  (revízió = területszerzés)

·         Habsburgok trónra való visszatérését akarják

·         Anschluss megakadályozása (Ausztria + Németország egyesülése)

Ø  sikeresen elszigetelik Magyarországot a külpolitikától, ezért senki nem köt velünk szövetséget/baráti szerződést

Ø  1929. végül Mussolini (Olaszország) köt velünk szerződést

·         ez egyben a külpolitikai irányultságunk kényszerpályáját is jelenti

·         fasiszta országok biztosítják csak a revíziós lehetőséget

Ø  1929. Világválság kiterjedése

·         eléri Magyarországot

·         Bethlen ezt nem tudja kezelni, 1931-ben megbukik

·         aláássa a gazdasági konszolidációt

·         de a háttérben Horty a tanácsadója marad 1944-ig