1.tétel - Középkori kereskedelem és városok

1.tétel

Középkori kereskedelem és városok

Két rész:

Kora középkor 5-10.század

Virágzó kor 11-15.század

Városok a virágzó korban jelennek meg, de előzményei a kora középkor gazdasági újításai.

-mezőgazdaság: 2 és 3 nyomásos gazdálkodás (8-10.század)

Folyamat

Ø  csak Nyugat-Európában következik be

Ø  először Frank birodalomban

Ø  új eketípus – nehézeke (csoroszjás/fordító eke)

Ø  igaerővel való működtetés – új, jobb fogat: nyakhám helyett szügyhám

Ø  ennek következménye a több termelés, nagyobb termésátlag

Ø  az így keletkező felesleget értékesítik

Ø  így a kereskedelem fellendül

Ø  kereskedőknek saját érdekeket kell képviselni

Ø  megalapítják az első városokat

·         Hol? – folyók torkolatánál

·         kereskedőutak kereszteződésénél

·         hegység és alföld találkozásánál

·         egyházi és világi központok mellett

·         sokszor a régi római városok helyén is

Ø  fennhatóság a földesúré

Ø  középkori városlakók kommuna mozgalma: szabadok akartak lenni, önállóság kivívása a cél, adó egy összegben fizetése (Ny-Európa, főleg francia és olasz területeken)

Magyarországon szabad királyi városok

Ø  itt élő emberek szabadok

Ø  menekült jobbágyot, ha 1 évig nem fogják el, szabad lesz „a városi levegő szabaddá teszi”

Ø  szabad papválasztás

Ø  fallal veheti körül magát – védelmi funkció

Ø  gazdasági jogok:

·         vásártartás joga vagy tartományi vásárok

·         árumegállító joga van a városnak

·         kereskedőknek vámmentesség

Ø  pallós jog – halálos ítélet kimondása és végrehajtása

Ø  címerek

Ø  egy összegben történő adófizetés

Ø  középkori kézművesség és ipar központja

Ø  új ipari forma a céh = azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete

·         céhmester: az alapítója egy céhnek, neki van műhelye

·         csak annyi lehetett amennyit a város engedélyezett (piacmegosztás egymás között)

Ø  nem céh tagok ellen fellépnek:  kontárok

Ø  céhszabályzat:

·         az ott dolgozóknak el kellett fogadni

·         munkaidő hossza

·         eszközök használata

·         mennyi és milyen munkatermékek

Ø  legények és inasok – alkalmazottak a mester (tulajdonos) mellett

·         legények egy idő után vándorútra indulnak Európában, hogy jobban képzettek legyenek

·         cél: mesterré válás

·         ehhez szükséges egy műhely is

Ø  nem volt munkamegosztás – egy terméket egy ember állított elő, az egész munkafolyamatot ő végezte

Ø  szociális és katonai feladat - városfal védelme pl.Budapest Halászbástya – halászok céhe védte

Ø  felnevelték az árva gyerekeket és az özvegyeket is támogatták a céhek

Ø  (15-17.század koraújkor – céhek helyett manufaktúrák kialakulása)

Külső képe a városnak

Ø  fal

Ø  zsúfoltság

Ø  nincs tiszta víz – járványok kitörése

Ø  csatornázás nincs – szennyvizet az utcára öntik

Ø  fából készült épületek miatt tűzveszély

Ø  városi társadalom – római minta

·         gazdag réteg: patríciusok (céhek tulajdonosai + kereskedő városi tanács tagjai)

·         plebejusok: városi szegények

Kereskedők, kereskedelem

Ø  újra fellendül a 11.századtól

Ø  jelenleg Ny-Európa iparvidékei közt zajlik

Ø  pl. Flandris, Champanue, Dél-Németország – Nünberg, északi tengeri kikötők – Hamburg, Észak-Itálisa

Ø  útvonalak kötik őket össze:

Ø  Levantei kereskedelem

·         központ Észak-Itália

·         Velence, Genova

·         kelet-nyugati kereskedelem felügyelete

·         távolsági kereskedlmi útvonal

·         Ázsia, India, Kína

·         luxustemékek

·         fűszer, selyem

·         karavánútvonal

·         Európa rabszolgákkal, késztemékekkel (pl.fegyverek) fizet

·         Velence – haszonszerző

Ø  Hanza

·         észak-déli irányú

·         Balti-tengert és az Északi-tengert köti össze a Földközi-tengerrel

·         12.században alapítottak két kikötővárost: Lübeck, Hamburg

·         fa, viasz, méz, prém, nyersanyag Európából

·         helyébe Nyugat-európai késztermékek