2015. június 5., péntek

21.tétel - Barokk Győr



21.tétel
Barokk Győr

Ø  Győr már az ókortól jelentős kereskedelmi központ
Ø  Magyar királyság korában püspöki székhely lett
Ø  1271. V. István: szabad királyi városi jogot kap Győr
Ø  kiváltságai:
o   fallal vehette körbe magát
o   országos vásárt tarthatott
o   árumegállító joggal rendelkezett
o   vámmentesség
Ø  16.század, török korban azonban elveszíti a szabad királyi város jogát
Ø  a káptalanhoz tartozik, azaz az egyház birtokolja
Ø  18.századra egyre jelentősebbek a kereskedelmi bevételei Győrnek
o   megvásárolja szabadságát: kifizeti a káptalant
o   újra szabad királyi város lesz
o   ezt a jogot Mária Terézia adja vissza 1743-ban
Ø  újra megerősítik a régi kiváltságokat
Ø  új barokk címert kap Mária Teréziától
o   ez jelképezi a város jelentőségét
o   várkapu + a 3 folyó + Szent István vértanu van rajta
o   díszes barokk keretbe foglalták
Ø  elindulnak a nagy építkezések
Ø  befolyt jövedelemből paloták és házak épülnek

Fő stílusirányzat a barokk
Ø  ellenreformáció következményeként alakult ki ez a művészeti- és korstílus
Ø  a barokk 17.század közepétől terjed el egész Európában
o   Il Gesu jezsuita templom
Ø  hamar megjelenik Győrben is – 1600-as évek Loyolai Szent Ignác templom (Széchenyi tér, ma Bencés templom)

Barokk templomok jellegzetességei
Ø  illúziókeltés – tér kitágítása kupolafreskókkal (mennyezetet az ég felé nyitják)
Ø  fény-árnyék hatás a festményeken és a freskókon
Ø  kagylóminta díszítés – sok helyen bearanyozták a kagylókat
Ø  arany ragyogása – katolikus egyház gazdagságát, hatalmát szimbolizálja
Ø  túldíszítettség, túlzsúfoltság, cizelláltság
Ø  angyalka szobrok
Ø  szobrok – extázis, elragadottság (Berlinben: Szent Teréz extázisa)
Ø  nemcsak a templomok épültek így, hanem kastélyok, paloták, polgárházak is (18.század végéig)
Paloták jellemzői
Ø  kívülről is szobrok
Ø  kompozíció a bejáratnál
Ø  nyitott és zárt erkélyek
Ø  sarokerkélyek


Győrben fontos barokk emlékek
Ø  Széchenyi tér
o   maga a tér is
o   rajta Mária-oszlop (Buda felszabadításának emlékére állították)
o   Kolostor (bencés iskola) alsó szintjén Patikamúzeum
o   Vastuskós ház ( ma Patkó Imre gyűjtemény, 20.századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások)
o   Apátúr ház ( volt Xantus János múzeum)
o   Régi városháza – most városi levéltár
Ø  Esterházy palota
Ø  Napóleon ház
Ø  Gutenberg tér
o   Frigyláda szobor (húsvéti körmenet során egy szökevényt üldözve a katonák feldöntötték a monstranciát, így bűnbocsánatként épült a szobor)
o   felvezet a Káptalandombra
Ø  Bazilika
o   Káptalandombon van
o   eredetileg nem barokk ( István király korában épült)
o   Hédervári kápolna (egyik mellékhajó)
§  Szent László király ereklyéje (koponyájából egy csontdarab)
§  Apor Vilmos sírja
o   Híres oltárkép: Maulbertsch, német származású festőművész által festett oltárkép
§  fény-árnyék hangsúlyozása
Ø  Zichy palota
o   Liszt Ferenc utca
o   bejáratán barokk szobrok – Atlasz tartja a Földet
o   külső erkély
Ø  Bécsi kapu tér
o   ma bank épülete – többszintesnek tünteti fel, de a 2.emelet álemelet
o   mai Rába kettős hídon nyugat felől érkeztek az utasok a belvárosba
o   3 kapu: Óváros, Újváros, Sziget városrészek felől
o   szabálytalan alak
o   lépcsősor vezet a Rába parti terecskére – Szent István király bronzszobra + Bécsből származó ágyúcsövek
Ø  Karmelita templom és Rendház – Wittwer Márton (Athanáz testvér) tervezte
o   templom mellett Hab Mária szobor (régen a Radó-szigeten állt, megmentette Győrt az árvíztől – az emberek hozzá imádkoztak, s lábánál megállt a víz és nem öntötte el a várost)
Ø  Altabak-ház
o   díszes barokk homlokzat
Ø  kisebb templomok:
o   Szent Ferenc templom (régen szegénykórház volt, mai Romer ház mellett található)
o   Kreszta-ház – alul étterem, felül Kovács Margit, kerámiaművész kiállítása


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése