8.tétel - Széchenyi István életútja, társadalomalakító tevékenysége

8.tétel

Széchenyi István életútja, társadalomalakító tevékenysége

Ø  1830-47. tart (pontosan 48. március 15-ig)

Ø  Széchenyi Hitel c. művével indul

Ø  a folyamatok azonban korábban indulnak el

Ø  1820-as évektől egyre jobban megerősödik a modernizáció szükséglete

Ø  Magyarországon ekkor még mindig feudalizmus van

Ø  Nyugat-Európa már fejlettebb

Ø  Széchenyi István felismeri Magyarország elmaradottságát

Ø  Széchenyi István

·         uralkodó, arisztokrata családba született

·         Nyugat-Dunántúlon voltak birtokaik

·         Sz. Ferenc az apja: Nemzeti Múzeum megalapítója, majd államnak ajándékozta

·         Festetics Júlia: családja alapította Keszthelyen a Georgikai Agrártudományi Főiskolát + első balatoni gőzhajót használták

Ø  Széchenyit kora ifjúságában nem érdekelte a politika, katona volt

Ø  európai körutazása nyitotta fel a szemét – barátjával, Wesselényivel tette meg az utat

Ø  iparosodott Anglia tett rá nagy hatást

Ø  1825-ben érkezett haza

Ø  1825-27. országgyűlést összehívatta

·         alsóházban szólalt fel, annak ellenére, hogy arisztokrata

·         1 évi jövedelmét felajánlotta a magyar nyelv ügyével foglalkozó Tudományos Társaság megalapításához (ez lesz később a Magyar Tudományos Akadémia »MTA«)

Ø  sokan csatlakoznak hozzá, ezáltal megismerik a nevét

Ø  saját birtokait is szeretné modernizálni, de ehhez pénzre van szüksége

·         bécsi bankárokhoz fordul kölcsönért, de nem kap az ősiség törvénye miatt (Nagy Lajos idején, 1351. óta, de már elavult gátja a tőkés fejlődésnek)

Ø  Hitel c. művében megfogalmazza, hogy a feudális maradványokat el kell törölni, milyen változtatásokra van szükség

Ø  Stádium c. – 12 pontba szedi a szükséges változásokat (ezek lesznek később a reformkor követelései)

·         belső adót el kell törölni

·         mindenki adózzon = közteherviselés

·         nemesi jogok eltörlése

·         törvény előtti egyenlőség

·         cenzúrát meg kell szüntetni

·         sajtó- és szólásszabadság

·         szállítási útvonalak fejlesztése, kiépítése

·         vasút, utak, vízszabályozás

·         szabad munkaerőre is szükség van (de nem tér ki konkrétan a megvalósításra, jobbágyok felszabadítására)

Ø  arisztokrácia vezetésével kell ezt megvalósítani, az udvarral megegyezve

Ø  lassú haladást képzelt el, reformok útján

Ø  Wesselényitől egyre jobban eltávolodik, mert az ő nézete egy gyorsabb, akár forradalmi úton megvalósuló modernizációt képzel el

Ø  1832-36. Első reformországgyűlés

·         Wesselényi a vezetője az ellenzékieknek + Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc

·         jobbágyfelszabadítás kérdése

·         = önkéntes örökváltság

§  megkapják a telket a jobbágyok

§  kártalanítaniuk kell a földesurukat az elvesztett földért és munkaerőért

§  megegyezés alapján fizetnek

§  csak 1-2% olyan gazdag, hogy ezt ki tudja fizetni

·         V. Ferdinánd király nem szentesíti a törvényt, így nem sikerül megvalósítani

·         Pereket indít Wesselényi ellen az udvar

·         Kölcsey és Deák lemond képviselői helyéről az udvar üldözése miatt

·         Kossuthot börtönbe zárják, mert tudósításokat készített a vármegyei gyűlésekről és a pozsonyi országgyűlésről

Ø  1839-40. Önkéntes örökváltság végül törvény lesz, a király aláírja

Ø  Kossuth 1839-ben kiszabadult

·         Pesti Hírlap főszerkesztője lesz (44-ig) – így szem előtt van

·         cenzúrával szabályozzák írásait

·         radikális elképzelések jelennek meg az ellenzéki oldalon

Ø  kötelező örökváltság – minden jobbágy felszabadul, a nemeseket az állam kártalanítja

Ø  birodalmon belüli Magyarországra gondol, de a Habsburg birodalom részeként

Ø  de felelős magyar kormány legyen

Ø  főleg az iparfejlődésre helyezte a hangsúlyt

Ø  minden régi feudális maradványt el kell törölni

Ø  minél gyorsabban, akár forradalom útján

Ø  társadalmi bázis: köznemesség

Ø  szembekerül Széchenyivel

·         nyílt, heves vita az újságokban

·         Kelet népe c. mű – Kossuth ellen írta

·         Szécsényi azzal vádolta Kossuthot, hogy nemzethalálba viszi az országot

Ø  ennek ellenére Kossuth Széchenyit tartotta a legnagyobb magyarnak, de túl lassú elképzelésnek gondolta tevékenységét

Ø  Széchenyi gyakorlati tevékenységei:

·         első vasútvonal kiépítése Pest és Vác között

·         Lánchíd építése – 49-ben adják át

·         első hajógyár megalapítása

·         első gőzmalom

·         Vaskapu – Duna szabályozása

·         Pesti lóversenyek

·         kaszinó alapítás

·         lótenyésztésről és selyemhernyó-tenyésztésről könyvet ír

·         43-44. országgyűlés: magyar nyelv lesz az államnyelv

Ø  1844. Kossuth létrehozza a Védegyletet az iparfejlődés miatt

·         aki ennek a tagja csak magyar árut vásárol, támogatva ezzel a magyar ipart

·         Kossuth a titkár

Ø  1845. konzervatív párt megalakul

Ø  létrejön az ellenzéki kör 1847-re

Ø  az ország elérkezik a forradalom küszöbére

Ø  ellenzéki körprogjamjai – később áprilisi törvények