2015. június 5., péntek

21.tétel - Barokk Győr



21.tétel
Barokk Győr

Ø  Győr már az ókortól jelentős kereskedelmi központ
Ø  Magyar királyság korában püspöki székhely lett
Ø  1271. V. István: szabad királyi városi jogot kap Győr
Ø  kiváltságai:
o   fallal vehette körbe magát
o   országos vásárt tarthatott
o   árumegállító joggal rendelkezett
o   vámmentesség
Ø  16.század, török korban azonban elveszíti a szabad királyi város jogát
Ø  a káptalanhoz tartozik, azaz az egyház birtokolja
Ø  18.századra egyre jelentősebbek a kereskedelmi bevételei Győrnek
o   megvásárolja szabadságát: kifizeti a káptalant
o   újra szabad királyi város lesz
o   ezt a jogot Mária Terézia adja vissza 1743-ban
Ø  újra megerősítik a régi kiváltságokat
Ø  új barokk címert kap Mária Teréziától
o   ez jelképezi a város jelentőségét
o   várkapu + a 3 folyó + Szent István vértanu van rajta
o   díszes barokk keretbe foglalták
Ø  elindulnak a nagy építkezések
Ø  befolyt jövedelemből paloták és házak épülnek

Fő stílusirányzat a barokk
Ø  ellenreformáció következményeként alakult ki ez a művészeti- és korstílus
Ø  a barokk 17.század közepétől terjed el egész Európában
o   Il Gesu jezsuita templom
Ø  hamar megjelenik Győrben is – 1600-as évek Loyolai Szent Ignác templom (Széchenyi tér, ma Bencés templom)

Barokk templomok jellegzetességei
Ø  illúziókeltés – tér kitágítása kupolafreskókkal (mennyezetet az ég felé nyitják)
Ø  fény-árnyék hatás a festményeken és a freskókon
Ø  kagylóminta díszítés – sok helyen bearanyozták a kagylókat
Ø  arany ragyogása – katolikus egyház gazdagságát, hatalmát szimbolizálja
Ø  túldíszítettség, túlzsúfoltság, cizelláltság
Ø  angyalka szobrok
Ø  szobrok – extázis, elragadottság (Berlinben: Szent Teréz extázisa)
Ø  nemcsak a templomok épültek így, hanem kastélyok, paloták, polgárházak is (18.század végéig)
Paloták jellemzői
Ø  kívülről is szobrok
Ø  kompozíció a bejáratnál
Ø  nyitott és zárt erkélyek
Ø  sarokerkélyek


Győrben fontos barokk emlékek
Ø  Széchenyi tér
o   maga a tér is
o   rajta Mária-oszlop (Buda felszabadításának emlékére állították)
o   Kolostor (bencés iskola) alsó szintjén Patikamúzeum
o   Vastuskós ház ( ma Patkó Imre gyűjtemény, 20.századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások)
o   Apátúr ház ( volt Xantus János múzeum)
o   Régi városháza – most városi levéltár
Ø  Esterházy palota
Ø  Napóleon ház
Ø  Gutenberg tér
o   Frigyláda szobor (húsvéti körmenet során egy szökevényt üldözve a katonák feldöntötték a monstranciát, így bűnbocsánatként épült a szobor)
o   felvezet a Káptalandombra
Ø  Bazilika
o   Káptalandombon van
o   eredetileg nem barokk ( István király korában épült)
o   Hédervári kápolna (egyik mellékhajó)
§  Szent László király ereklyéje (koponyájából egy csontdarab)
§  Apor Vilmos sírja
o   Híres oltárkép: Maulbertsch, német származású festőművész által festett oltárkép
§  fény-árnyék hangsúlyozása
Ø  Zichy palota
o   Liszt Ferenc utca
o   bejáratán barokk szobrok – Atlasz tartja a Földet
o   külső erkély
Ø  Bécsi kapu tér
o   ma bank épülete – többszintesnek tünteti fel, de a 2.emelet álemelet
o   mai Rába kettős hídon nyugat felől érkeztek az utasok a belvárosba
o   3 kapu: Óváros, Újváros, Sziget városrészek felől
o   szabálytalan alak
o   lépcsősor vezet a Rába parti terecskére – Szent István király bronzszobra + Bécsből származó ágyúcsövek
Ø  Karmelita templom és Rendház – Wittwer Márton (Athanáz testvér) tervezte
o   templom mellett Hab Mária szobor (régen a Radó-szigeten állt, megmentette Győrt az árvíztől – az emberek hozzá imádkoztak, s lábánál megállt a víz és nem öntötte el a várost)
Ø  Altabak-ház
o   díszes barokk homlokzat
Ø  kisebb templomok:
o   Szent Ferenc templom (régen szegénykórház volt, mai Romer ház mellett található)
o   Kreszta-ház – alul étterem, felül Kovács Margit, kerámiaművész kiállítása


20.tétel - Hidegháborús konfliktusok kialakulása



20.tétel
Hidegháborús konfliktusok kialakulása

Ø  1945. véget ér a II. világháború
·         eddig a szövetségesek voltak az országok (Antifasiszta koalíció), azonban a háború lezárulásával fokozatosan eltávolodnak, ellenfelekké válnak
·         ennek oka a szovjet terjeszkedés
·         Szovjetunió kihasználja a megszerzett politikai és katonai szerepet – elkezdi növelni a befolyása övezetét
·         ott marad Európában a felszabadított területeken (pl. Kelet-Németország)
·         szovjetek mindenhol támogatják a kommunista pártokat (Olaszország, Franciaország)
Ø  először Churchill ismeri fel a helyzetet: 1946. Fultoni beszédében azt vizionálja, hogy Európa kettéválik és folyamatosan egy vasfüggöny kezd kialakulni
Ø  1947-től kezdődik a hidegháborús folyamat, 1989/90-ig tart
Ø  lényegében csak azt jelenti, hogy a világ két felé válik: USA vezetésével kapitalista országokra és Szovjetunió vezetésével szocialista országokra
Ø  kettejük között Európában nem alakul ki konfliktus, ezért hívjuk Hideg háborúnak – nincsenek közvetlen összecsapások
Ø  Európán kívül helyi háborúk törnek ki, melyeknél a nagyhatalmak a szövetségeseik támogatnak
Szakaszai
1.
Ø  1947. Truman-elv – feltartóztatási politika, terjeszkedést meg kell állítani
Ø  Marshall-segély
·         USA támogatást nyújt az újjáépítésben minden nyugati, háborúban kimerült országoknak
·         Nyugat-Európa ezt elfogadja
·         de a szovjet megszállás alatt lévő országok visszautasítják
Ø  Párizsi béke: lezárja a II.világháborút
·         ezután ki kellett volna vonulni Sztálin csapatainak a területekről, de nem teszik
·         Sztálin arra hivatkozik, hogy az NDK-ban és Ausztriában állomásozó csapatoknk kell az utánpótlási útvonal
Ø  1949-53. létrejön a NATO (Észak-Atlanti Szövetség)
·         USA szövetségi rendszerének katonai szövetkezete
Ø  Németország kettéválik: NSZK (USA befolyása alatt áll) és NDK (szovjet befolyás alatt)
Ø  KGST: szovjet blokk gazdasági szervezete (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)
Ø  1950-52. Koreai háború
·         első helyi konfliktus
·         Észak – kommunista Korea, Szovjetuniótól és Kínától gazdasági, valamint fegyveres támogatást kap
·         Dél – kapitalista – USA támogatja, ENSZ keretein belül
·         Észak megtámadja Délt – cél az egyesítés
·         nem tudják egymást legyőzni
·         Kínában ekkor Mao Ce-tung került trónra – kommunista elvek
Ø  1953. Sztálin halála miatt fegyverszünettel zárul a Koreai háború (38-as szélességi foknál a határ) – ma is fegyverszünet
2.
Ø  1953-55. Enyhülési időszak
Ø  Hruscsov kerül hatalomra – leszámol a sztálinizmussal, de nem adja fel a nagyhatalmi állást
Ø  1955. Ausztriából kivonulnak a szovjetek
Ø  Varsói szerződés: szovjet csapatok maradnak Magyarországon és Csehszlovákiában
Ø  1955. NSZK-át felveszik a NATO-ba, megkötik az osztrák államszerződést
3.
Ø  1956. október: Szuezi válság és magyar forradalom együtt zajlik
Ø  kitöréssel fenyeget a III. világáború
Ø  Hidegháborús mélypont
4.
Ø  1961-62. Kubai rakétaválság
Ø  órákon múlt az újabb háború kitörése
Ø  Kuba lehetőséget adott szovjet rakéták telepítésére, de így elérték volna az USA déli partvidékét, egészen Washingtonig elért volna a hatásköre a rakétáknak
Ø  Hruscsov és Kennedy kompromisszuma: leszerelik a rakétákat
Ø  1961. Berlini fal felállítása
5.
Ø  1963-79. újabb enyhülés
Ø  Salt-tárgyalás: stratégiai fegyverek korlátozása, csökken a fegyverkezés
Ø  jó viszony NSZK és NDK között, elismerik egymást a nagyhatalmak
Ø  gazdasági és kulturális kapcsolatok épülnek ki
Ø  1975. Helsinki konferencia
·         minden akkori ország megjelent (kb. 140)
·         fontos emberjogi kérdésekben és környezetvédelem terén írtak alá egyezményeket/határozatokat
·         szűken vett hidegháború vége
6.
Ø  1979. Brezsnyev a vezető, újra elmérgesedik a helyzet
Ø  Szovjetunió megszállja Afganisztánt (átjáró arab olajhoz)
Ø  Kis-hidegháború
·         Szovjetúnió Európán kívüli országokban próbálja hatalomra juttatni a kimmunista rendszert
·         teret hódított Afrikában is
·         bukással zárul
Ø  80’-as évekre a szovjet gazdaság kimerül
Ø  1985. Gorbacsov lesz az SZKP főtitkára
Ø  1989. ősz: renszerváltozások, forradalmak a Varsói szerződés tagállamaiban
Ø  1990. NDK + NSZK egyesül, leomlik a Berlini fal
Ø  Romániában van egyedül fegyveres felkelés
Ø  1989. december: Szovjetúnió felbomlása, lezárul a Hidegháború